Sovereignty Insights
Magyarország 2023: a külföldi függőségek feltérképezése és stratégiai jelentőségük Európa számára
Adatalapú elemzés arról, hogy kitől függ Magyarország, és miért számít mindez az európai szuverenitás szempontjából
Magyarországot gyakran Közép-Európa egyik legnyitottabb és leginkább exportorientált gazdaságaként írják le. Az autóipari klaszterek, az elektronikai összeszerelő ökoszisztémák és a gyártási hálózatok mélyen beágyazzák az országot az európai és globális értékláncokba.
De mint minden modern gazdaságot, Magyarországot sem az határozza meg igazán, amit termel, hanem az, amitől függ.
Ez az elemzés a FIGARO 2023 input output keretrendszert használja annak feltérképezésére, hogy a Magyarországon bejegyzett vállalatok milyen külföldi kapcsolatokra támaszkodnak. Megmutatja, hogy kik vásárolnak Magyarországtól, kik látják el az országot, és hol találhatók azok a vakfoltok, amelyek a globális értékláncok sérülékenységét rejtik.
Ez a sorozatunk harmadik fejezete, amely mind a 27 EU tagállamot elemzi.
1. Magyarország kitettsége a külföldi keresletnek
2023-ban a Magyarországon bejegyzett vállalatok 191,3 milliárd euró köztes termékkibocsátást generáltak.
Ennek jelentős része külföldi piacoktól függ.
A magyar bevételek 43,36% külföldről származik.
A megoszlás a következő:
🇭🇺 Belföldi piac: 56,64%
🌍 Külföldi piacok: 43,36%
A külföldi részen belül:
🇪🇺 EU piacok: 29,01%
🌍 Nem EU piacok: 14,35%
Magyarország tehát az EU egyik legnyitottabb gazdasága. Az ipari teljesítmény szerkezetileg kötődik a nemzetközi kereslethez – nem időszakosan, hanem tartósan.
2. Kik vásárolnak Magyarországtól: a legfontosabb ügyfelek
Magyarország 82,9 milliárd euró értékben exportált köztes termékeket és szolgáltatásokat 2023-ban.
Íme az öt legfontosabb külföldi vevő:
Magyarország öt legfontosabb külföldi ügyfele
🇩🇪 Németország – 7,68%
🏴 A világ többi része (FIGW1) – 3,82%
🇮🇹 Olaszország – 2,71%
🇸🇰 Szlovákia – 2,56%
🇦🇹 Ausztria – 2,34%
Németország jelenléte várható, tekintve Magyarország szerepét a német autóipari és gyártási értékláncokban.
A valódi felismerés a FIGW1, a „világ többi része”, amely a második helyen áll.
A FIGW1 nem ország és nem régió. Egy statisztikai gyűjtőkategória, amely akkor jelenik meg, amikor az adatkészlet nem tud konkrét partnerországot megnevezni.
Sok országot tartalmaz, de egyiket sem nevezi meg külön.
Magyarország tehát olyan külföldi kereslettől függ, amelyet nem lehet földrajzilag azonosítani. Ez komoly láthatósági hiány egy ilyen mértékben nyitott gazdaságban.
3. Magyarország kitettsége a külföldi kínálatnak
A bemeneti oldalon a kép még erősebb. A magyar vállalatok 216,7 milliárd euró értékben vásároltak köztes termékeket 2023-ban.
A magyar iparági inputok 50% külföldi beszállítóktól származik.
A szerkezet:
🇪🇺 EU beszállítók: 32,82%
🌍 Nem EU beszállítók: 17,43%
Magyarország tehát nemcsak exportorientált, hanem alapvetően importfüggő is a termelés fenntartásához.
4. Kik látják el Magyarországot: a legfontosabb beszállítók
Íme azok a külföldi országok, amelyek a legnagyobb súllyal szerepelnek a magyar ipar ellátási struktúrájában.
Magyarország öt legfontosabb külföldi beszállítója
🇩🇪 Németország – 9,47%
🏴 A világ többi része (FIGW1) – 4,21%
🇦🇹 Ausztria – 3%
🇨🇳 Kína – 2,89%
🇵🇱 Lengyelország – 2,66%
A mintázat világos:
Németország meghatározó a magyar ipar számára
Kína fontos szerepet játszik az elektronika és gyártás területén
A szomszédos EU országok fizikailag támogatják a beszállítói láncokat
És ismét: FIGW1 a lista élén közel
Ez regionális, globális és ismeretlen kitettségek keveréke.
5. A FIGW1 probléma: egy vakfolt Magyarország nyitott gazdaságában
A FIGW1 mindkét oldalon megjelenik:
a legfontosabb külföldi ügyfelek között
a legfontosabb külföldi beszállítók között
Ez nem statisztikai érdekesség.
Ez strukturális sérülékenység.
Magyarország gazdaságának egy része olyan szereplőktől függ, akik ország szinten nem azonosíthatók.
Egy olyan ország számára, amely ennyire ráépül a határokon átnyúló termelési hálózatokra, ez komoly stratégiai kockázatot jelent.
A FIGW1 elrejti:
logisztikai csomópontokat
közvetítő kereskedőket
offshore szereplőket
alacsony átláthatóságú joghatóságokat
több szintű beszállítói láncok elemeit
Ezek a rétegek a makrogazdasági statisztikákon kívül esnek.
Mégis meghatározzák Magyarország gazdasági ellenállóképességét válság idején.
6. Miért számít mindez?
Magyarország Európa egyik leginkább összekapcsolt gazdasága.
Az összekapcsoltság önmagában nem kockázat. A láthatatlanság az.
A függőségek nem azért veszélyesek, mert léteznek. Azért veszélyesek, mert nem látjuk őket elég tisztán.
A magyar bevételek 43%, a magyar ipari inputok 50% külföldi szereplőktől függ.
A kitettség egy része ismert. Egy része nem.
Az ismeretlen rész a legfontosabb.
7. Mit tesz lehetővé a Sentinel?
A Sentinel célja, hogy láthatóvá tegye azokat a függőségeket, amelyeket a FIGW1 és más aggregált adatkategóriák elrejtenek.
A Sentinel lehetővé teszi a vezetők számára, hogy megértsék:
kikre támaszkodnak
milyen mértékben
milyen ellátási láncokon keresztül
és milyen kockázati szinten
Ez a stratégiai szuverenitás operatív alapja. Nem az önellátásról szól.
Hanem a láthatóságról és a kockázatok tudatos kezeléséről.
8. Következtetés és a következő ország
Magyarország egyértelmű mintázatot mutat:
nagyfokú kitettség a külföldi keresletnek
nagyfokú kitettség a külföldi kínálatnak
erős ipari függés Németországtól
jelentős áramlások a FIGW1 blokkon keresztül
láthatósági hiány a gazdaság egy részén
Ez a sorozat 3. elemzése a 27-ből. A következő ország: Ireland 🇮🇪
A függőségek megértése az első lépés a kezelésük felé.
A következő fejezetek tovább rajzolják Európa stratégiai kitettségének térképét.
Magyarországot gyakran Közép-Európa egyik legnyitottabb és leginkább exportorientált gazdaságaként írják le. Az autóipari klaszterek, az elektronikai összeszerelő ökoszisztémák és a gyártási hálózatok mélyen beágyazzák az országot az európai és globális értékláncokba.
De mint minden modern gazdaságot, Magyarországot sem az határozza meg igazán, amit termel, hanem az, amitől függ.
Ez az elemzés a FIGARO 2023 input output keretrendszert használja annak feltérképezésére, hogy a Magyarországon bejegyzett vállalatok milyen külföldi kapcsolatokra támaszkodnak. Megmutatja, hogy kik vásárolnak Magyarországtól, kik látják el az országot, és hol találhatók azok a vakfoltok, amelyek a globális értékláncok sérülékenységét rejtik.
Ez a sorozatunk harmadik fejezete, amely mind a 27 EU tagállamot elemzi.
1. Magyarország kitettsége a külföldi keresletnek
2023-ban a Magyarországon bejegyzett vállalatok 191,3 milliárd euró köztes termékkibocsátást generáltak.
Ennek jelentős része külföldi piacoktól függ.
A magyar bevételek 43,36% külföldről származik.
A megoszlás a következő:
🇭🇺 Belföldi piac: 56,64%
🌍 Külföldi piacok: 43,36%
A külföldi részen belül:
🇪🇺 EU piacok: 29,01%
🌍 Nem EU piacok: 14,35%
Magyarország tehát az EU egyik legnyitottabb gazdasága. Az ipari teljesítmény szerkezetileg kötődik a nemzetközi kereslethez – nem időszakosan, hanem tartósan.
2. Kik vásárolnak Magyarországtól: a legfontosabb ügyfelek
Magyarország 82,9 milliárd euró értékben exportált köztes termékeket és szolgáltatásokat 2023-ban.
Íme az öt legfontosabb külföldi vevő:
Magyarország öt legfontosabb külföldi ügyfele
🇩🇪 Németország – 7,68%
🏴 A világ többi része (FIGW1) – 3,82%
🇮🇹 Olaszország – 2,71%
🇸🇰 Szlovákia – 2,56%
🇦🇹 Ausztria – 2,34%
Németország jelenléte várható, tekintve Magyarország szerepét a német autóipari és gyártási értékláncokban.
A valódi felismerés a FIGW1, a „világ többi része”, amely a második helyen áll.
A FIGW1 nem ország és nem régió. Egy statisztikai gyűjtőkategória, amely akkor jelenik meg, amikor az adatkészlet nem tud konkrét partnerországot megnevezni.
Sok országot tartalmaz, de egyiket sem nevezi meg külön.
Magyarország tehát olyan külföldi kereslettől függ, amelyet nem lehet földrajzilag azonosítani. Ez komoly láthatósági hiány egy ilyen mértékben nyitott gazdaságban.
3. Magyarország kitettsége a külföldi kínálatnak
A bemeneti oldalon a kép még erősebb. A magyar vállalatok 216,7 milliárd euró értékben vásároltak köztes termékeket 2023-ban.
A magyar iparági inputok 50% külföldi beszállítóktól származik.
A szerkezet:
🇪🇺 EU beszállítók: 32,82%
🌍 Nem EU beszállítók: 17,43%
Magyarország tehát nemcsak exportorientált, hanem alapvetően importfüggő is a termelés fenntartásához.
4. Kik látják el Magyarországot: a legfontosabb beszállítók
Íme azok a külföldi országok, amelyek a legnagyobb súllyal szerepelnek a magyar ipar ellátási struktúrájában.
Magyarország öt legfontosabb külföldi beszállítója
🇩🇪 Németország – 9,47%
🏴 A világ többi része (FIGW1) – 4,21%
🇦🇹 Ausztria – 3%
🇨🇳 Kína – 2,89%
🇵🇱 Lengyelország – 2,66%
A mintázat világos:
Németország meghatározó a magyar ipar számára
Kína fontos szerepet játszik az elektronika és gyártás területén
A szomszédos EU országok fizikailag támogatják a beszállítói láncokat
És ismét: FIGW1 a lista élén közel
Ez regionális, globális és ismeretlen kitettségek keveréke.
5. A FIGW1 probléma: egy vakfolt Magyarország nyitott gazdaságában
A FIGW1 mindkét oldalon megjelenik:
a legfontosabb külföldi ügyfelek között
a legfontosabb külföldi beszállítók között
Ez nem statisztikai érdekesség.
Ez strukturális sérülékenység.
Magyarország gazdaságának egy része olyan szereplőktől függ, akik ország szinten nem azonosíthatók.
Egy olyan ország számára, amely ennyire ráépül a határokon átnyúló termelési hálózatokra, ez komoly stratégiai kockázatot jelent.
A FIGW1 elrejti:
logisztikai csomópontokat
közvetítő kereskedőket
offshore szereplőket
alacsony átláthatóságú joghatóságokat
több szintű beszállítói láncok elemeit
Ezek a rétegek a makrogazdasági statisztikákon kívül esnek.
Mégis meghatározzák Magyarország gazdasági ellenállóképességét válság idején.
6. Miért számít mindez?
Magyarország Európa egyik leginkább összekapcsolt gazdasága.
Az összekapcsoltság önmagában nem kockázat. A láthatatlanság az.
A függőségek nem azért veszélyesek, mert léteznek. Azért veszélyesek, mert nem látjuk őket elég tisztán.
A magyar bevételek 43%, a magyar ipari inputok 50% külföldi szereplőktől függ.
A kitettség egy része ismert. Egy része nem.
Az ismeretlen rész a legfontosabb.
7. Mit tesz lehetővé a Sentinel?
A Sentinel célja, hogy láthatóvá tegye azokat a függőségeket, amelyeket a FIGW1 és más aggregált adatkategóriák elrejtenek.
A Sentinel lehetővé teszi a vezetők számára, hogy megértsék:
kikre támaszkodnak
milyen mértékben
milyen ellátási láncokon keresztül
és milyen kockázati szinten
Ez a stratégiai szuverenitás operatív alapja. Nem az önellátásról szól.
Hanem a láthatóságról és a kockázatok tudatos kezeléséről.
8. Következtetés és a következő ország
Magyarország egyértelmű mintázatot mutat:
nagyfokú kitettség a külföldi keresletnek
nagyfokú kitettség a külföldi kínálatnak
erős ipari függés Németországtól
jelentős áramlások a FIGW1 blokkon keresztül
láthatósági hiány a gazdaság egy részén
Ez a sorozat 3. elemzése a 27-ből. A következő ország: Ireland 🇮🇪
A függőségek megértése az első lépés a kezelésük felé.
A következő fejezetek tovább rajzolják Európa stratégiai kitettségének térképét.
